• Osvárt Judit

100/16: A Vörös Kockaház

Már évek óta működött Weimarban a Bauhaus, amikor a város lakóinak egyre növekvő elégedetlenségének eleget téve, a polgármester utasította Walter Gropiust egy olyan kiállítás megszervezésére, mely összegezve illusztrálja, mivel is foglalkoznak a diákok a frissen létrejött (vagy inkább restartolt) iskola falai között. A Bauhaus-kiállítás 1923-ban valósult meg, és bár elsősorban az iparművészet megújítására és így főként a használati tárgyakra fókuszált, már felbukkant témái között az építészet és a gépipari, technológiai újítások megjelenítése a kortárs lakóházakban is.


Eme eszméi legplasztikusabb bemutatását elősegítendő, az iskola egy mintaházat is felépített Weimar határában, mégpedig Georg Muche tervei alapján – ez a Haus am Horn, ami a maga korában zajos sikert eredményezett az építészek, és közfelháborodást a nagyközönség körében (olyannyira, hogy az iskola támogatását azonnal a felére is csökkentették), és amit a közelmúltban újítottak fel, végre újra látogatható.


Az 1923-as kiállításra a magyar Molnár Farkas is készített egy tervet: egy 10x10x10 méter élhosszúságú vörös kockát. A kocka soha nem épült meg, mégis legendássá vált. Sokak szerint a modern építészet tudása és lényege van belesűrítve ebbe a vörös kockába, mások szerint ez egy háromdimenziós konstruktivista festmény, de akárhogy is: újra és újra megihleti a művészeket és ámulatba ejti az építészet rajongóit. Vajon akkor is így lenne ez, ha nem lenne piros?...


A ház makettje látható a Weimari Bauhaus-múzeumban, egyik vázlatát a MOMÁ-ban őrzik (ez látható a lenti képen), a Ludwig Múzeum kiállításán is esett róla szó, és Sógor Ákos tervei alapján selyemsál-verzióban is elkészült.


A számos hazai Bauhaus-kapcsolódás közül talán a leghíresebb, és mégis alig tudunk valamit róla – talán azért, mert Molnár Farkast túl hamar veszítettük el, talán azért, mert ez a ház soha nem épült meg. Ha megépül, akkor vajon közelebb kerülünk a titkához?


Ferkai tanár úr mindenesetre részletesen kielemezte Molnár Bauhaus-archívumban fellelhető épületrajzait, érdemes elolvasni a gondolatait.