100/14: Bauhaus100. Program a mának – a Ludwig Múzeum kiállítása

Azt már biztosan olvastátok máshol, hogy a Ludwig Múzeum nagy kiállítást szentelt a centenáriumnak 'Bauhaus100. Program a mának' címmel. Ahogy a címből is kiderül, illetve mivel képzőművészeti múzeumról van szó, nyilvánvaló, hogy itt kevéssé a formatervezés, az urbanisztika vagy az építészeti törekvések állnak a fókuszban – sokkal inkább a Bauhaussal olyan, többé-kevésbé szervesen összekapcsolódó fogalmak, mint a színelmélet vagy az utópiák kérdésköre. Maga a kiállítás ennek megfelelően elég vegyes összképet mutat, a hetvenes évekbeli konceptuális műalkotásoktól a Bak Imre festményekig, Moholy-Nagy "fény-tér-modulátor"-áig és Szirmay Zsanett interaktív fényszövetéig. Maga a kiállítás nekem kicsit nehezen követhető, kicsit önkényesen válogatott és nem egyenletes színvonalúak szerintem a művek sem, de mint minden ilyen elméleti alapokon nyugvó kiállítás, ez is nagyon szubjektív, és mindenképpen hangsúlyoznom kell, hogy a számos felmerült kérdésem ellenére több ponton elgondolkodtatott és szórakoztatott.

Nem meglepő módon nekem a kiállítás legkevésbé egzakt része, a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott 'Bauhaus relikviák' tetszett legjobban – például az eredeti Bauhaus diploma, Gropius és több magyar Bauhaus-tag és -szimpatizáns levelezése, amelyek újra és újra aláhúzzák azt a tényt, amit mindig elfelejtünk: hogy ezt az iskolát valódi emberek alapították és látogatták, akik számára a Bauhaus valóság, eszme, ügy és hit volt egyben. Némelyik levél egészen felkavaró, és már-már vallásos élmény Gropius eredeti aláírását látni, szóval akit inkább a Bauhaus történelme és valósága érdekel (szemben a Bauhaus által meghatározott fő témáktól, amelyek mentén az alapvetően kortárs képzőművészeti 'fő' kiállítás szerveződik), az is szánjon rá néhány órát, és villamosozzon el a Ludwigba augusztus 25-ig!

Még több infó itt, tárlatvezetés infók itt!