Osvárt Judit- Osvárt Judit
100/10: Bauhaus Dessau
A dessaui Bauhaus-iskolaépület vitathatatlanul a 20. század egyik legikonikusabb alkotása. Ezerszer láttuk már archív fotókon, amint a boldog Bauhaus-hallgatók kihajolnak kollégiumtömbje erkélyein, ismerjük a Herbert Bayer által tervezett, kerekded betűket, melyekkel a főépületet feliratozták, de ott lenni és élőben látni... magasztos, megható, majdhogynem misztikus élmény a modern építészet rajongóinak.
Az 1919-ben Weimarban alapított iskola néhány év alatt sokat veszített népszerűségéből a városban. A nagy háború után a kiábrándult tömegek a szociáldemokrácia felől a konzervatívabb értékrend felé fordultak, a városban megváltozott a közhangulat, egyre több vád és támadás érte a kifejezetten avantgárd szellemiségű intézményt. Az alapító igazgató, Walter Gropius számos megoldási kísérlete ellenére az iskolának költöznie kellett – és Dessau városa tárt karokkal várta.
A szíves fogadtatásnak természetesen nemcsak ideológiai okai voltak: ugyan a polgármester Fritz Hesse illetve a repülőgépgyáros Hugo Junkers mindketten baloldali érzelműek voltak, nagyon is józan és racionális megfontolások vezették rá őket arra, hogy városukba hívják a Bauhaust: a munkaerőhiány. Junkers kísérletező mérnöki attitűdjének és vállalkozói alkatának (valamint Németország újrafegyverkezésének) köszönhetően ugyanis elképesztő mértékben nőtt a saját szabadalmain alapuló, általa tervezett repülőgépeket előállító gyára – csak éppen nem volt elég munkása. Felajánlotta tehát a Weimarból épp távozni kényszerülő Walter Gropiusnak, hogy az általa adományozott telken olyan iskolát húz fel neki, amilyet csak akar, ha cserébe modern és megfizethető tömeglakásokat is alkot, amelyek aztán Dessauba vonzzák majd a háborúban el nem pusztult, dolgos munkáskezeket.
Az üzlet megköttetett, a Bauhaus Dessauba költözött, és ezzel megkezdődött legtermékenyebb, legizgalmasabb időszaka. Épületét természetesen maga Walter Gropius tervezte meg, ugyanolyan innovatív szellemben illetve hasonló stílusban, amilyenben 1911-ben, első, nagy vihart kavart modern házát, a Fagus-gyárat megalkotta. De a Bauhaus Dessau jóval több volt, mint egy gyárépületnek látszó, üvegfalas tömb: számos funkciót kapcsolt össze benne, a lehető leglogikusabb módon, mindent az iskola szellemiségének alárendelve.
Ma már mindez magától értetődőnek tűnik, de Gropius igyekezett a funkciókat logikusan egymás mellé helyezni az új építményben. Az egyik tömbben csak a kollégiumi szobák kaptak helyet, a másikban csak a műhelyek, a harmadikban az oktatótermek. A tömböket közösségi tereket tartalmazó, széles átjárók kötötték össze: az iskolaépületet és a műhelyeket összekötő ’hídon’ kaptak helyet az irodák, míg a nap végén, szobáikba távozó hallgatók a színházteremmel egybenyitható kantinon át közlekedtek – csak semmi felesleges járkálás! A kollégiumtömbben 28, egyenként 20 m2-es stúdiólakást alakítottak ki, saját erkéllyel és mosdóval, de közös fürdőhelyiségekkel. (A komplexumot a közelmúltban felújították, és mivel műemlékről van szó, az alaprajzokhoz sem nyúltak. Ma egyes szobái szállodaként funkcionálnak azok számára, akik szeretnék minél behatóbban tanulmányozni a Bauhaus szellemiségét – ők viszont számoljanak azzal, hogy az ágy egyszemélyes, és a fürdő- illetve mosdóhelyiségek, bár szintén felújításra kerültek, továbbra is közös használatúak.)
Számos egyéb szempontból is újszerű volt ez az épület. Egyrészt nem volt központi nézete, minden irányba nyitott, aszimmetrikus, körbejárható alkotás volt, másrészt teherhordó vázától teljesen elkülönült üvegfüggönyös homlokzata. Újszerű megoldásokkal volt tele a belső tér is, így például, hogy a főépület szintjeit piros, kék és sárga színekkel festették le az emeleteket jelző sok „felesleges” feliratozás helyett (színek segítették a tömbök közötti tájékozódást is), egy mozdulatra nyitható volt egy helyiség összes ablaka, egyedi megoldásokkal szerelték fel a színházat, ahová csak lehet, természetes fényt engedtek be, és így tovább.
Az épületet a Bauhaus 1932-ben elhagyni kényszerült, a háborúban aztán komoly károkat szenvedett. Első helyreállítása 1972-ben történt meg, átfogó felújítására viszont csak 2006-ban került sor. Ma az Unesco Világörökségi Helyszíne (egyedülálló módon a weimari épületekkel együtt, kulturális kategóriában), a Bauhaus Dessau Foundation kezeli.
Gropius 1928-ig vezette az iskolát, ekkor Hannes Meyer került az intézmény élére. Az alapító igazgató kéznyomát a központi tömbökön kívül sok-sok épület őrzi Dessauban: ő tervezte a mesterek házait (a tanárok lakótömbjei), a régi munkaügyi központot, és természetesen jótevője kérésének is eleget tett: 314 házból álló, máig népszerű, lakható és közkedvelt lakónegyedet hozott létre a Dessauhoz tartozó Törtenben. Az 1926-28 között, három ütemben épült házak sorokká állnak össze, mindegyikhez kert is tartozik. Vízszintes ablakosztás, praktikus elrendezés jellemzi őket, és persze rengeteg természetes fény. Az első házak felhúzása után hamar kiderült néhány típushiba, így a második ütemben pl. az ablakok elrendezése már más, és további kisebb változások is történtek. A lakónegyed ma is gondozott, élhető, kifejezetten hangulatos a maga sok kis első és hátsó kertjével. Két lakása ma az önkormányzaté, ezeket mintalakásokká alakították, bizonyos feltételek mellett látogathatóak.
Hamarosan jön a poszt a mesterek házairól is!
Info:
Dessau-Rosslau (a két település 2007-ben egyesült) Berlin főpályaudvaráról két óra vonatozással, átszállás nélkül elérhető. A Bauhaus-épületben részben ma is oktatás folyik, de belépőjegy ellenében nagy része akár egyénileg is bejárható, alagsorában bisztró, földszintjén remek shop is van. Az iskolától rövid sétatávolságra megtekinthetők az ún. mesterek házai (szintén egyénileg vagy vezetett séta keretében). 2019 szeptemberében nyílik meg majd a hivatalos Bauhaus Museum a városban, ez biztosan nagyon érdekes lesz, de már most sem csak az iskolaépület miatt éri meg odautazni: érdemes megtekinteni a még eredeti felirattal pompázó, valamikori Arbeitsamt (munkaügyi központ) tömbjét (szintén Gropius alkotása), illetve romantikusan vacsorázni egyet a csodálatosan békés, Elba-parti Kornhaus étteremben, amely 1929-ben épült Carl Fieger tervei alapján. Mindemellett van még pár kisebb Bauhaus-épület a városban, a Bauhaus Dessau Alapítvány pedig egész évben rengeteg programot szervez számos helyszínen, a Tel Aviv modern építészetét bemutató kiállítástól a színházi fesztiválig, érdemes tájékozódni a honlapjukon!
https://www.grandtourdermoderne.de